Van nekünk egy másik szomszédunk, a Tibi. Neki kettővel arrébb van a szőlője. Az övé a legelső terület, a miénk a harmadik. Nem is látjuk egymás birtokát, kettőnk közt az elhagyatott telek van a házunkra ránövő elvadult fákkal (a kocsmárosné telke).
Nekiveselkedtünk, elkezdtük leszedni a faházban a tapétát. Ez tűnt a legsürgetőbb feladatnak, így ezzel kezdtük a belső munkálatokat. Soha nem szedtünk még le tapétát, úgyhogy nem is tudtuk hogyan kezdjünk bele.
Fura és váratlan kihívásokkal néz szembe az ember amikor hirtelen teljesen elmegy a hangja, főleg, ha éppen utazik és úgy általában ezer helyre kell menni. Többek közt:
Van egy nagyon szupernek tűnő tüzép a közeli kisvárosban. Előtte szoktunk elmenni kocsival, úgyhogy láttuk, hogy elég nagy, és árulnak ott mindent, ami szem-szájnak ingere. Mi még soha nem jártunk tüzépen, az ott árult dolgokkal Bővebben...
Azt gondoltuk, hogy bár a telek egyelőre elég lepukkant és felújításra se nagyon van keret - úgyhogy egyhamar ez nem is fog változni - de azért egy húszezer forintos Lidl-ös medencével belecsapunk itt a hétvégi házas burzsuj lecsóba.
Sajnos az elvadult szomszéd telekkel nem csak az a probléma, hogy a villanyvezetékre hagyják veszélyesen ránőni a fákat, hanem az is, hogy a telkünk szélére egy komplett akácerdőt ültettek körülbelül 15 évvel ezelőtt. Ezt szó szerint a telekhatárra sikerült kivitelezni és így közvetlenül a házunk mellé.
Miközben itt volt a favágó, sajnos a másik szuperképességemnek hála - ami nem tudom, hogy áldás-e vagy átok, de minden bogarat megtalálok, még sötétben is - felfedeztem valamit.
Nem tudom ki izgult jobban amiatt, hogy jött a favágó kivágni a beteg fákat, a gyerek vagy én. Nyilván nagyon szomorúak vagyunk, hogy egyáltalán jönnie kellett, de ha már így alakult, akkor érdekes látni Bencének és nekem is, hogy hogyan dolgozik.
Kiderült, hogy sok hangyánk van. Inkább rengeteg. De ilyen brutálisan nagyok. Jó, én városi gyerek vagyok, ez biztos normális itt a természet közepén. A ház sarkához menetelnek tömött sorokban, szóval azért zavar a dolog valamennyire.
Elég jól megoldottuk a félnomád vécé és a fürdőszoba kérdést, ha valamire, akkor erre különösen büszke vagyok. Lányok vagyunk ovis gyerekkel, van azért egy minimális komfortfokozat, ami elengedhetetlen.
Sok várakozás és hercehurca után végre a nevemre került a birtok, és tavasz óta (hétvégi) vidéken bénázók lettünk. Lett egy kis földünk egy kis faházszerűséggel és egy mini présházzal, pincével. Külterületen, viszonylag távol Budapesttől. Jobb lett volna közelebb, de szegény ember vízzel főz.
Egy decemberi napon jelenésünk volt az ügyvédnél, kora délelőtt, jó messze vidéken, mert egy adás-vételt kellett lebonyolítani vele.
Ez a sorozat elsősorban a szerencsétlenkedéseinkről szól, illetve annak a dokumentálásáról, hogy milyen helyzetekkel találkoztunk, mit hogyan oldottunk meg miközben városi panelszökevényként próbáltunk a félnomád, vidéki zártkertünkben boldogulni hétvégenként, bármiféle tudás és tapasztalat nélkül.
Ma Bé (4,5) a következő eszmefuttatást eresztette el egy jó kis sziklás "hegygerincen" kirándulás közben: Nagyon régen a hegyek tetején várak álltak, ott éltek a lovagok. Aztán gondolkoztak, utána kihaltak és azután lettek a
Nemrég szembe jött velem ez a több, mint öt évvel ezelőtti emlék: Emlékszem, régen lementünk Zépébe vagy Szigetre vagy xy koncertjére és tuti tele volt ismerőssel. Most olyan szórakoztató látni, hogy teljesen különböző ismerőseim egy Bővebben...
Erdőjárás, avagy túlélési technikák gyerekkel A „falkánkba” illeszkedés szempontjából három elvárásunk volt a gyerek felé mielőtt megszületett:– szeressen kirándulni,– kempingezni és– evezni. Ennek megfelelően már egészen kicsi korától sokat hordtuk erdőbe. Eleinte, amíg csecsemő volt Bővebben...
Voltam már régebben is MR vizsgálaton talán kétszer is, úgy rémlett nem olyan gáz, de az idő ugye megszépíti az emlékeket. Akkor hát ma irány a cső, megint! Remélem beférek… Szerencsére itt azt írják, hogy Bővebben...
A pokol új bugyrai, avagy előadások gyerekeknek Nemrég sikerült teljesen önként beszaladnom abba a bizonyos erdőbe. Bé mindig olyan lelkesen várja a hétvégét, hogy menjünk „izgalmas helyekre” és most volt pár unalmasabb hetünk ilyen-olyan okokból, Bővebben...
